Már javában vártuk a vendégeket, előkészítettük a termet, de könyvek még sehol nem voltak. Az első meghirdetett dedikálásra. Ami 2010. december 17-én volt. Egy héttel karácsony előtt. Nem így terveztük, de a kötészetben holtvágányra állították a könyveimet, mivel egy cég negyvenszer nagyobb megrendelésével beelőzött. Így aztán kútba esett a tervem, hogy karácsonyra sokakhoz eljut. Végül a sokadik módosítás után december 17-re ígérték a könyveket. A kötet szerkesztője intézte a nyomtatást, így azt beszéltük meg, hogy a helyszínre hozza a könyveket, ott pakoljuk át az én autómba. Izgalmas volt. De megérkezett. Nehéz elmondani, mit éreztem akkor. Az első igazi könyvem.

Így kezdődött. És azon a napon el sem tudtam képzelni, hogy lesz folytatás. Akkor csak a Mosolyhíd volt a fontos. Most pedig a Mosolykávé. Amiben a Mosolyhíd történetéről, az akkor megélt érzésekről írok jóval bővebben, mint azt bármikor tettem.

Ám készült még valamit a 15. évfordulóra. Egy igazi csemege. Ez a különleges könyvecske, amiben az első négy kötet grafikái mellett (amiket Kovács Árpád festőművész barátom készített) olvashatók azok az írásaim, amiket a rajzokhoz illőnek gondoltam. A kezdetektől egészen máig. Ez a kötet mindössze 50 sorszámozott példányban készül, néhány már el is kelt belőle, és mivel nem hagyományos nyomdai úton készül, hanem részletekben, így, ha karácsonyra szeretnél egyet, gyorsan rendeld meg!