Szoktatok tévét nézni? Bevallom, én ritkán. Ha mégis, akkor is inkább az
ismeretterjesztő csatornákat választom. Bár manapság azok is kissé
bulvárosabbak, de vannak érdekes műsorok. Például az Aranyásók
Alaszkában című sorozat. Évek óta megy. Évek óta nyomon követi több
aranyásó csapat életét, munkáját. Amikor felhúzol egy gyűrűt az ujjadra,
nem gondolnád, hogy mi minden van abban a pár grammnyi ékszerben.
Mert nem csak arany. Hanem rengeteg munka. Kitartás, hit, álom. Igen.
Ha megnézed ezt a műsort, láthatod, hogy mennyi kudarc, sikertelen
pillanat, sőt, év van benne. Van, hogy évekig dolgoznak, és legfeljebb a
gépek működtetésére elég a pénz. Vagy arra sem. Időnként eladósodnak,
mindent pénzzé tesznek, hogy a következő évben folytathassák. A
kincsért mindent megtesznek. Újabb helyeket kutatnak fel, mert tudják,
hogy egyszer sikerül. És sikerül. Ezek az emberek nem a félelmeiket
nézik, hanem az álmaikat. Nem azzal foglalkoznak, hogy hányszor fullad
kudarcba minden munkájuk, hanem azt, hogy miként lehet célt érni.
Nincs semmi garancia a sikerre, csak az, hogy ők tudják, hogy elérik.
Ehhez képest sokszor milyen kicsi dolgoktól félsz. Sokkal kisebb
kockázatokat sem vállalsz fel. Sőt, sokszor még azt sem, ami
kockázatmentes. És nincs rá magyarázat. CSAK. Ennyi. Vagy mondjuk
az, hogy mert a szomszéd szerint hülyeség az, amit el szeretnél érni. Mert
másnak sem sikerült. Mert hallott valamit róla… és még lehetne sorolni.
Mások miatt nem mersz belevágni abba, amiről tudod, hogy jó. Mások
miatt mondasz le álmaidról. Mások lemondatnak álmaidról. Hagyod?
Vagy fogod az ásót, és elindulsz aranyat keresni? Mert tudod, hogy ott
van, Rád vár… És mert akarod. Te akarod. Nem számít, ki mit mond,
gondol. Ez a TE álmod. Ami valóra válik. Csak rajtad múlik.